Eseménynaptár:

H

K

S

C

P

S

V

1

2

3

4

6

7

10

14

15

18

20

21

26

27

29

 

 

 

Beszámoló a 8. CIVILKOMP Konferenciáról

2011.01.28.

A Civilkomp Társadalmi Célú Kommunikáció Oktató és Információs Alapítvány 2011. január 12-13-án 8. alkalommal rendezett országos konferenciát a civil szervezetek részvételével Budapesten.

A kétnapos rendezvény elsődleges célja az volt, hogy szakmai segítséget adjanak az SZJA 1%-os felajánlások „megszerzéséhez”, az előadások nagy része azonban a nonprofit szervezetek számára bármikor hasznosítható információkat, ismereteket tartalmazott.

A megjelenteket Dr. Mérő Éva, az Alapítvány kurátora köszöntötte, aki bemutatta a konferencia védnökeit és az előadókat. Ismertette a rendezvény célját, tematikáját, melynek középpontjában a kommunikáció, illetve a marketing áll.

Belánszky – Demkó Zsolt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője tolmácsolta a résztvevők felé Dr. Latorczai Csaba helyettes államtitkár úr, a konferencia fővédnöke köszöntőjét. A helyettes államtitkár úr levelében kiemelte, hogy 2011. az önkéntesség éve, s hogy a 2010. decemberében kihirdetett jogszabályalkotásról szóló törvény is alapvető elvként fogalmazza meg a civil társadalom bevonását a jogalkotás folyamatába, a jogszabályok véleményezésébe. Hangsúlyozta, a civil szektor aktív szerepvállalása elengedhetetlen ahhoz, hogy az állami cselekvések társadalmi elfogadottsága a kívánt hatást elérje. A szaktárca jövőbeni célja, hogy a szektort érintő jogszabályi környezetet egységesítsék. Felhívta a figyelmet a 2010. január 10-én megjelent NCA működési támogatást célzó, illetve más, a civil szervezetek kommunikációjának és partnerség építő céljainak segítését szem előtt tartó pályázatokra.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területet érintő jövőbeni terveiről Szablics Bálint, a Hatóság és Koordinációs Osztály vezetője beszélt. Elmondta, a civil szervezetek működésének rendszere jelenleg igen bonyolult: egy non-profit szervezet megalakítása és nyilvántartásba vétele korántsem egyszerű feladat, a beszámolási rendszerek (pl. éves beszámolók, KSH jelentések, 1%-os közzététel fórumai, pályázati lehetőségek bonyolultsága és túlbürokratizáltsága stb.) különbözőek. Mindezek miatt döntött úgy a minisztérium, hogy a civil szféra működését érintő jogszabályi környezetet egységesíti, ezzel egyszersmind egyszerűsíti. Kiemelte, az adminisztratív terhek csökkentése egyebek mellett azért is fontos, mert a 16%-os SZJA kulcs bevezetésével az 1%-os felajánlások összege is csökkenni fog. Elmondta, hogy az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében fejlesztett e-kormányzás programhoz a Bírósági rendszer is csatlakozni fog, mely az egyik ilyen lépés az egyszerűsítés irányába. Napirenden van a Nemzeti Civil Program átalakítása. A cél, hogy a Nemzeti Kulturális Alaphoz hasonlóan egy kevesebb adminisztrációval járó, de a valós tartalmi ellenőrzés lehetőségét megteremtő és a szervezetrendszer felelősségi viszonyait egyértelműen meghatározó struktúrát alakítsanak ki. Az ESZA Kht-tól a Wekerle Sándor Alapkezelő vette át a feladatokat, egyelőre azonban továbbra is az EPER rendszer használatos a források elosztásában, s az átállás nem veszélyezteti az elnyert támogatások kifizetését. Fontos jövőbeni változás, hogy az elszámolási határidő rövidülni fog: a korábbi tárgyévet követő május – június helyett a tárgyév szeptember 30-ig teljesíteni kell az elszámolással járó kötelezettségeket. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a kifizetések is megtörténnek júniusig.
Röviden bemutatta a minisztériumi struktúrát. A helyettes államtitkárságon belül a Társadalmi és Civil Kapcsolatok osztálya három tagozata foglalkozik a területtel, a közérdekű önkéntes tevékenységek azonban a Nemzeti Erőforrás Minisztérium alá tartoznak.
Felhívja a figyelmet az aktuális programokra és határidőkre: Önkéntesség Turné budapesti állomása 2011. január 8 – 15., „Információs pont” cím elnyerésére kiírt pályázat benyújtásának határideje 2011. január 15.

Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség alelnöke gyakorlati tanácsokkal látta el a résztvevőket. Mint mondta, a civilek között is egyre erőteljesebb a verseny a támogatások elnyeréséért, ezért is fontos, hogy a támogatást kérő, és a támogatást adó (a donor) egyaránt tisztában legyen azzal, mire fordítódik a pénz. Felvetette, bár az SZJA kulcs csökkenésével az 1%-os felajánlások is csökkennek, a társasági adó csökkenése talán kiegyenlítheti a folyamatot. Felhívta a civilek figyelmét arra, hogy a támogatónak a saját szervezetén belül a döntést el kell fogadtatnia, meg kell tudnia védeni. Egy profit orientált szervezet esetében pedig sajnos nem elegendő indok az, hogy a non-profit szektor a túlélésért küzd, vagy az, hogy egy beteg kisgyermeknek drága orvosi műszer kell a gyógyuláshoz. Arra (is) kell rávilágítani, hogy az adott cégnek miért éri meg az adott civil szervezet támogatása? A kapott támogatás felhasználásáról pedig, az annak segítségével elért eredményről a támogatót értesíteni kell. Mindig legyen visszacsatolás!
A donorok megkeresésének sorrendje is fontos! Először forduljunk azokhoz, akiktől már kaptunk támogatást (de! nem azzal érveljünk, hogy tavaly már kaptunk, idén is kérünk), majd azokhoz, akiktől még csak remélünk. Jó, ha a támogató cég munkavállalói is tudják, hogy munkáltatójuk kit, milyen célokat támogat: ezt akár egy oklevéllel, vagy egy sajtótermékkel is megoldhatjuk. A legnagyobb és leghasznosabb eredmény a civil szervezet számára, ha a donorok nagykövetekké válnak.

Miha Tamás, a Human Dialog Kft. ügyvezetője az adatbázisok használatát állította „Kéretlen levelek helyett hatékony adományozási marketing kell” c. előadása középpontjába. Kiemelte, a civil szervezetek által nyújtott szolgáltatásokról (ami az általuk végzett tevékenység pl. környezet védelme, falu szépítése, hagyományőrzés stb.) kommunikáció útján a külső környezetet informálni kell!

Felvázolta a fundraising (adománygyűjtés) program főbb jellegzetességei:
  • Nem eseti akciókban kell gondolkodni, hanem folyamatos kommunikációt kell megvalósítani, ezzel a ráfordításokat csökkenteni lehet;
  • Mindehhez hosszú távú és tudatos tervezés szükséges;
  • A jó kommunikáció célja a márkaépítés;

Röviden összefoglalta a hazai szervezetek lehetőségeit a témában:

  • Események, rendezvények szervezése (szintén nem szabad egyedi alkalomként kezelni ezeket, fel kell használni arra, hogy adatbázisunkat bővítsük, frissítsük);
  • Adománygyűjtő levél;
  • Telefonos adományszervezés;
  • Online fundraising (ennek van a legkisebb tere hazánkban);
  • Manchundraising (a már márkaismertséggel rendelkező szervezetek számára alkalmazható).

Bemutatta a hatékony adományozási marketing folyamatát:

  1. Tervezés (mit akarok megvalósítani, hogyan, kivel)
  2. Kreatív anyag összeállítása
  3. Logisztika (kreatív anyag eljuttatása a célcsoporthoz)
  4. Reakciók feldolgozása (ebben a szakaszban merül fel a fő kérdés: hányan reagálnak és hogyan; a reagálások feldolgozására legyen kapacitás)
  5. Kiértékelés, visszacsatolás
  6. Folyamat újraindítása (a folyamat rendszerességét és nagyságrendjét folyamatosan fokozni)
A rendszer legnagyobb értéke a jó adatbázis, melynek összeállítása egyszeri nagyobb befektetést igényel, de évről – évre egyre kevesebbe kerül a fenntartása és a kommunikáció költsége, így viszonylag rövid időn belül megtérül a beruházás.

Görög Mária „A küldetéstudattól a filozófián át az üzenet megfogalmazásáig…” c. előadásában arról beszélt, hogy minden üzenet, ami a világba kikerül, legyen az szöveg, kép stb. valamilyen hatással jár, s ha az első üzenet nem ér el eredményt, nem lesz második alkalom. Éppen ezért nagyon fontos, hogy tudjuk, mit akarunk üzenni magunkról, ismerjük az egyedi tulajdonságainkat, melyek révén másoktól megkülönböztethetjük magunkat. Az első lépés: megfogalmazni a célt; második lépés: a kommunikáció, mint eszköz révén a célt szóban, képben, szövegben megmutatni. A magunkról alkotott üzenet és kommunikáció legyen egységes. Az egységes kommunikáció áll egy stabil alapból (mely a célokra és az üzenetre épül) és az alaphoz illeszkedő elemekből (mely a célcsoportokhoz, konkrét programokhoz igazodik). Saját magunk meghatározásakor és a célok megfogalmazásakor természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a külső környezetet, de nem ahhoz mérten kell meghatároznunk magunkat.


Kondor Albert igen érdekes előadást tartott a social marketing alkalmazásáról a közösségi oldalakon. Bevezetőjében felvázolt egy paradoxont: míg az online rendszerek egyre elterjedtebbek és egyre kívánatosabbak, egyre jobban vágyunk a fizikai kapcsolatokra is. Ezt az ellentmondást alapul véve a social marketing lényegét az értékteremtésben fogalmazta meg.

Beszélt a közösségi oldalak előnyeiről, melyek:
kapcsolatépítés
bizalomkeltés (az első megjelenés, első üzenet nagyon fontos!)
információátadás
értékteremtés.

Tanácsként elmondta, mit ne tegyünk a közösségi oldalakon?

  • ne akarjunk eladni (az ilyen oldalakon az emberek kapcsolatokat és nem termékeket keresnek)
  • ne csak mi beszéljünk (legyen kétoldalú a kommunikáció)
  • amire nem érkezik reakció, azt nem kell erőltetni
  • mindig csak kérjünk, ne utasítsunk
  • ne akarjunk véleményvezérekké válni (a közösség legyen erős!)
  •  ne írjunk regényeket

Mit érdemes tenni a közösségi oldalakon?

  • kétirányú kommunikáció (ha hozzászólás érkezik, mindig reagáljuk le);
  • tegyünk fel képeket a munkatársakról (ez a bizalomépítés alapköve, az ügyfél számára az ügyintéző már nem idegen lesz)
  • legyen folyamatos a tartalomszolgáltatás (lehetőleg napi frissítés, de legalább 3 naponta)
  • ne csak egy témát járjunk körül (pl. kutyus menhely az örökbefogadáson, 1% felajánláson túl adjon hasznos információkat a kutyák helyes táplálásával, gondozásával kapcsolatosan is)
  • osszuk meg a tagokkal, ami velünk történt (képek és videók)
  • kétirányú kommunikáció
  • a közösség a lényeg, nem a gazdasági érdek

A közösségi oldalak közösséget és értékteremtést jelentenek. A non-profit szektorban értékteremtés lehet az SZJA 1%-ok felajánlása, illetve begyűjtése. Sikeres példaként megemlítette, hogy a mellrák elleni összefogásnak ma már több mint 5000 tagja van, mára már a tagok szerkesztik az oldalt  egy érték mentén közösség teremtődött.

Hackl Mónika, több Magyarországon működő multinacionális vállalat volt PR vezetőjeként nagy sikert aratott „A társadalmi ügy eladása… avagy mi alapján dönt egy nagyvállalat PR-vezetője egy civil szervezet programja mellett?” című előadásával.
Véleménye szerint a sikerhez alapvetően a következőkre van szükség: fel kell mérni a saját értékeinket (és hogy abból egy adott nagyvállalatnak mi lehetne hasznos), fel kell mérni a nagyvállalat preferenciáit, s meg kell keresni a kapcsolódási pontokat. Hangsúlyozta, hogy nagyvállalatok esetében a DM módszer nem alkalmazható sikerrel. Meg kell értenünk, hogy a nagyvállalat számára az adományozás is végső soron csak üzlet: PR érték, reputáció, mint hosszú távú befektetés lehet a motiváció. A nagyvállalatok esetén érvényesül a bővebb anyagi, szűkebb emberi erőforrás helyzete, vagyis forrás többé-kevésbé mindig adott, a megvalósításra azonban nem áll rendelkezésre elegendő munkaerő. Ezt a hiányt tudják pótolni a kész tervvel érkező civil szervezetek! Az üzleti terv készítéséhez végezzünk kutatást, forrás lehet a cég fenntarthatósági jelentése, website-ja, korábbi nyilatkozatok, programok. A terv mindenképpen tartalmazzon információt a szervezet korábban már megvalósított programjairól, a média megjelenésekről, a szervezet kapcsolatrendszeréről, mely a vállalatnak is hasznos lehet. A megkeresését illetően: mindig személyesen és cégre szabottan! Az első megkereséskor a bemutatkozás és ötletkidolgozás ne legyen több két oldalnál.

Merza Péter „Érdekérvényesítő tárgyalástechnikák: hogyan legyünk empatikusak, hatékonyak és hitelesek…” c. előadását az asszertivitás köré építette fel, melynek alapja a kommunikáció, mint eszköz megfelelő alkalmazása.

Az adományozási marketing és a média-megjelenések témában szekcióülésekre került sor a program délutáni részében, ahol kötetlen beszélgetés formájában, gyakorlati példákon keresztül tanulhattak a részt vevők.

A konferenciáról és a CIVILKOMP Alapítvány munkájáról bővebben a www.civilkomp.hu oldalon olvashat; az előadás anyagokat az alábbi linkre kattintva töltheti le: http://www.kezzellato.com/civilkomp2011januar/


« Visszalépés
EXP