Eseménynaptár:

H

K

S

C

P

S

V

1

6

13

14

15

17

19

22

23

24

26

27

 

 

 

VÁLTOZÁSOK ELŐTT A CIVIL SZEKTOR - Az új civil törvényről tartottak konferenciát Békéscsabán

2012.02.01.

A Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködésével „Fókuszban a Civil Törvény, Értsd és alkalmazd!” címmel tartottak konferenciát január végén Békéscsabán.

Az eseményen a megye számos településéről közel száz civil szervezet képviselője vett részt, mely – ahogy Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszony köszöntőjében kiemelte – egyértelműen jelzi a civil szektor aktivitását.

Pocsainé Fábián Magdolna, a Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke rámutatott, a nagy érdeklődés e mellett a civil szektor átalakulására is utal, melyhez elengedhetetlen az új jogi szabályozás megismerése, a tájékozódás.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CXXV. törvény és a kapcsolódó jogszabályok révén életbe lépő változásokról Szablics Bálint, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi és Civil Kapcsolatok főosztályának vezetője adott átfogó tájékoztatást.
Mindenekelőtt elmondta, az új törvény célja az egységes és egyértelmű jogi szabályozási környezet biztosítása a szférában érintettek számára. Előadásában kitért a civil szervezetek lehetséges formáira (egyesület, civil társaság, alapítvány), melyek definíciója a társadalmi szervezet megnevezés kivezetésével pontosabban került megfogalmazásra, csakúgy, mint több más, pl. az adomány, az adományozó szervezet, a vállalkozási tevékenység, a közcélú tevékenység vagy a közhasznú tevékenység fogalmak. Kiemelte, a civil szervezetek megalakulásának alapját továbbra is az önkéntesség és az alulról való szerveződés adja, e célokat azonban új szervezeti formák, pl. a nyilvántartásba vételhez nem, csak szerződéshez kötött civil társaság is szolgálja. A civil társaság legfőbb előnye, hogy a lokális kezdeményezéseknek kevesebb adminisztratív feltételnek és előírásnak kell megfelelniük, bár ezért cserében nem részesülhetnek költségvetési támogatásból.
A főosztályvezető elmondta, a több mint egy éves előkészítő folyamat, a társadalmi egyeztetés és a jogszabály hatályba lépése óta a legtöbb kérdést a közhasznú fokozat elnyerése, illetve megtartása kapcsán fogalmazták meg a civilek. E kérdéskörrel kapcsolatosan előnyként említette meg, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben mostantól egyértelműen elválasztható egymástól a szervezetek közhasznú jogállása és közhasznú tevékenysége, vagyis a közhasznú tevékenységek végzéséhez már nem feltétel a közhasznú jogállás. A megváltozott szabályokat sorra véve, hangsúlyozta a kiemelten közhasznú fokozat megszűnését, valamint hogy közszolgáltatási szerződés mostantól csak közhasznú szervezettel köthető. E szerződést a korábban az 1997. évi CLVI. Tv. 26.§ c) pontjában felsorolt 26-os kategória helyett egy rugalmasabb rendszerre lehet majd visszavezetni. A közhasznú fokozat elnyerése az új törvény szerint objektív kritériumok teljesítéséhez kötött. A jogszabály két külön feltételrendszert, az erőforrások és a társadalmi támogatottság kategóriákat különíti el, egyenként 3-3 mutatóval. E mutatók közül kategóriánként 1-1-nek megfelelve szerezhető meg a közhasznú fokozat. Szablics Bálint kiemelte, a rendszer kidolgozásakor a kisebb szervezetekre is figyelemmel voltak, hisz a szektorban tevékenykedő szervezetek több mint fele kevesebb, mint 500 eFt éves árbevétellel rendelkezik.
Felhívta a figyelmet a tervek szerint 2012 második félévében induló Civil Információs Portálra, mely közhiteles nyilvántartásként jelentősen csökkenti a civil szervezetek adminisztrációs terheit, valamint más nyilvántartásokkal együttműködve segíti a civil szervezetek nyomon követését.
Részletesen ismertette a gazdálkodásra, illetve a számviteli kötelezettségekre vonatkozó új előírásokat is. 2012-től a civil szervezetek vállalkozási tevékenységből származó bevételei az összes bevételük 60%-át nem haladhatja meg. Az önkéntes munka értékét is viszonyszámhoz köti a törvény, segítve ezzel többek között a pályázati önerő kiszámítását. A közhasznú szervezeteknek az idei évtől kettős könyvvitelt kell vezetniük, valamint meghatározott esetekben (pl. 500 millió Ft éves árbevétel esetén) a civil szervezeteknek is. További újdonság, hogy a jövőben nem kizárólag a közhasznú szervezeteknek, hanem valamennyi civil szervezetnek kell közhasznúsági jelentést készítenie. E dokumentum összeállításának határideje a mérlegbeszámolókkal együtt a tárgyévet követő május 31. napja. Szintén változás, hogy a beszámolókat az Országos Bírósági Hivatalnál minden év június 30-ig letétbe kell helyezniük a civil szervezeteknek. E kötelezettségüknek idén még postán, a Civil Információs Portál indulását követően viszont már elektronikusan tudnak eleget tenni. A főosztályvezető a számviteli szabályok kapcsán ugyanakkor hangsúlyozta, azok nem visszamenőleges hatályúak, tehát először a 2012. évi beszámoló elkészítésekor kell alkalmazni őket.
Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a beszámolók letétbe helyezése alapfeltétele a Nemzeti Civil Alapprogram helyébe lépő Nemzeti Együttműködési Alap kollégiumai által kiírt pályázatokon való részvételnek, így tanácsos mihamarabb megtenni a szükséges lépéseket. A Nemzeti Együttműködési Alap keretében 2012-ben 3,39 milliárd forint áll rendelkezésre. A tervek szerint 2012 márciusától megpályázható forrásokat az új, nem területi, hanem szakmai alapon szerveződő kollégiumi testületek ítélik oda, melyeknek 3-3 civil delegált is tagja lesz. A delegáltakat a következő hetekben sorra kerülő elektori gyűléseken választják majd meg a szféra képviselői. A korábbiaktól eltérően a kollégiumok civil delegáltjainak érdekeltségébe tartozó szervezetek, vagyis azon szervezetek, melyekben a delegáltak vezető tisztséget töltenek be, az Alap pályázatain nem indulhatnak.
Szablics Bálint szót ejtett arról, a változások hatékony kezelését és a civil szervezetek működésének eredményességét egy, a civil.kormany.hu oldalon indítandó GYIK rovat és a pályázati úton kiválasztott Civil Információs Centrumok is segítik majd.

Dr, Bagdi Árpád, a Gyulai Törvényszék bírósági titkára a civil szervezetek nyilvántartására vonatkozó adminisztratív szabályokról tartott igen gyakorlatias tájékoztatót. Példákkal színesített előadásában a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos legfontosabb formai és tartalmi előírásokra hívta fel a figyelmet. Kiemelte a civil szervezet megalakulásának lépései helyes sorrendjét (megalakulás kimondása, alapszabály elfogadása, tisztségviselők megválasztása), az összeférhetetlenségi szabályokat, a határozatképességre vonatkozó elvárásokat, a nyilvántartásba vételi és a változásbejegyzési kérelem csomagok tartalmi elemeit.

Az előadásokat követően a résztvevők műhelybeszélgetés keretében tehették fel kérdéseiket.

« Visszalépés
EXP